Az elmúlt napokban nem történt semmi említésre méltó dolog. A pénteket átlustálkodtuk, még csak fel sem öltöztünk egész nap! Nagyon jó volt. J Szombaton is csak döglöttünk napközben, de este azért Barna megsétáltatott minket. :D Elmentünk együtt bevásárolni a Kauflandba, ami egy közeli német faluban lévő nagyáruház. Az a jó benne, hogy a németek étkezési szokásai jobban hasonlítanak a magyarokéhoz, ezért ott meg tudunk venni olyan dolgokat, amiről a hollandok azt se tudják, micsoda, mint pl. grízt, Szilvi csinál majd belőle császármorzsát meg tejbegrízt is. Tök jól elökörködtünk, 3 órán keresztül élvezhettük a shoppingolást. Barna, szegény, nem mindig élvezte, néha unatkozott, meg olyan is volt, amikor teljesen szem elől tévesztettük egymást, de azért irtó jó volt. Szilvi nem biztos, hogy mindig jó hatással van rám, néha teljesen úgy viselkedünk, mint az ötéves gyerekek. De persze élvezzük. :D Ő pl. nekiáll ugrálni az utca közepén, és gyerekhangon elkezd nyafogni, hogy „Anyúúúú, vegyél nekem csokiiiit!”  Vicces tud lenni. J Én egyelőre csak baráti körben vagyok ennyire hülye, mások előtt igyekszem fenntartani a látszatot. Szerencsére a fiúk veszik a lapot, sőt időnként be is kapcsolódnak a játékba.

 Vasárnap voltam megint misén, egy kukkot sem értettem belőle, már nagyon húsvéti hangulata volt. Még gyerekkórus is énekelt, aranyosak voltak. A végén osztogattak is valamilyen ágacskát, de nem mentem előre érte. Lehet, hogy van ilyen otthon is, én ezer éve nem voltam húsvéti misén, szóval csak néztem, és próbáltam láthatatlan lenni. Aztán viszont átjött hozzánk Jessi anyukája, mint kiderült, ő is ott volt a misén, és adott nekünk kalácsot, azt is a templomban osztogatták, és ő hozott többet is. Ágacskát nem kaptunk, de asszem, megleszünk nélküle. Délután kimentünk az Op de Kamphoz, ez a helyi bevásárlóközpont. Persze nem igazi bevásárlóközpont, alig pár üzlet van csak, de pont most volt valami „nagy” vásár a parkolójában, ezért még az üzletek is nyitva voltak. Nagy szó ez errefelé, itt egyébként minden zárva van vasárnap. A vásárban viszont csalódtunk, egy falusi búcsú ezerszer jobb otthon, itt még a hintákra is csak a gyerekek ülhettek fel. Ja, és az eső is esett, ezért aztán 20 perc alatt letudtuk az egészet, és húztunk haza.

 Ma megyek délután dolgozni a gyárba, természetesen megint semmi kedvem hozzá. Evvan. L Remélem, hamar beindul a szállodás meló, és akkor végre nemet mondhatok erre.