Húsvét hétfő van, és szakad a hó. Tegnap még úgy sütött a nap, hogy biciklizni mentünk, most meg már legalább 1-2 centis hóréteg fed mindent. Az utóbbi időben nem nagyon volt kedvem írni, és most se nagyon van, szóval csak összefoglalom az elmúlt hét eseményeit.
Hétfőn, szerdán és csütörtökön voltam dolgozni a gyárban, mostanában szerencsére nem kapok annyira gáz feladatokat. Az a legrosszabb, hogy mindig tartok tőle, hogy mi lesz a következő teendőm, ezen görcsölök, és ez elrontja a kedvem. Csütörtökön viszont megismerkedtem egy tök aranyos csajjal, Peggynek hívják, és velem egyidős. Van már két gyereke, meg persze férje, de olyan vagány, vidám csaj, hogy egyből szimpatikus lett. 8 órán keresztül egymás mellé voltunk beosztva és végigdumáltuk az egészet. Minden érdekli a könyvektől kezdve a zenén át a filmekig, és a holland mellett nagyon jól beszél angolul és németül is. Remélem, még találkozom majd vele.
Csütörtök reggel volt egy „mini-interjúm” is. Ehhez tudni kell, hogy már otthonról megpályáztam egy hollandiai állást, aminek a leírása irtó jól hangzott, és úgy éreztem, hogy a feladatok is pont nekem valóak lennének. Északon van a cég valahol, szóval nem tudnék innen Landgraafból ingázni, de adnának szállást és kocsit is. Több megnevezéssel is hirdették, titkárnő, koordinátor, hostess stb. Na, szóval ezt az állást többször is láttam a neten, és később még egyszer beküldtem a jelentkezésemet rá, egy másik emailcímre is. Nem jött semmi válasz. Erre most újra megtaláltam a hirdetést, de itt meg volt adva msn-cím is. Hajtott a kíváncsiság, és egyből fel is vettem őket a partnerlistára. Erre bejelentkezett valaki tőlük, hogy ki vagyok, és mit akarok. Angolul eldumálgattunk, ő küldött egy részletesebb munkaköri leírást, hozzátette, hogy a főnök melletti személyi asszisztensi feladatokat is el kellene majd látni, aztán azt kérdezte, hogy tarthatnánk-e egy webkamerás interjút. Mondtam neki, hogy pizsiben ülök a konyhában. :) Erre elmondta, hogy nekik fontos az új kolléganő kinézete, kisugárzása, és hogy szexis legyen. Kérdeztem, hogy az önéletrajzom alapján megfelelek-e a melóra, de erre is csak annyit mondott, hogy az önéletrajzom okés, de neki a webkamerás interjú a döntő szempont. És volt pofája még egyszer kifejteni, hogy szexisnek kell lenni! Erre én beszóltam neki, hogy ez inkább úgy tűnik, mintha a főnöknek keresnének barátnőt. Ő azt válaszolta, hogy a főnök nős, de én ezt egy egyszerű „Na és?”-sel lerendeztem. :) Egy kicsit megsértődhetett, mert azt kezdte el mondani, hogy mennyi jelentkezőjük van, meg nem kötelező náluk dolgozni stb. Még jó! Ezek után azért még megkérdeztem a nevét, mert ő persze nem mutatkozott be a beszélgetés elején, de most is csak a keresztnevét árulta el. Végül is mindegy hogy hívják, szépen elköszöntem tőle, kívántam neki, hogy találják meg a megfelelő embert a pozícióra, aztán kiléptem. Ennyi.
Pénteken voltunk a hotelben aláírni a szerződést, ott minden simán ment. Megismertünk pár alkalmazottat, kaptunk pólót, amiben majd dolgozni kell, és következő pénteken már kezdhetünk is. Addig még azért szerdán lesz egy interjúnk egy másik szállodában, de ez az első annyira szimpatikus, hogy nem valószínű, hogy elpártolnánk tőlük.
Húsvétra eredetileg nem terveztünk semmi különöset, de aztán Györgyi meghívott magához minket Sittardba. Ebéd után megyünk majd hozzá, remélem, addigra az idő is jobbra fordul. Egy közeli városka vásárába is ki akart vinni minket, nem tudom, hogy az összejön-e. Na mindegy, ezen kár rágódni, majd utána elmesélem, hogyan is alakult.
