Lakóhelyek száma eddig: 3 (Landgraaf, Vaals, Heerlen)
Munkahelyek száma eddig: 4 (gyár, magyar étterem, Walram, Geulvallei)
Megtett km-ek száma: kb 20.000
Hazautazások száma: 2
Pasik száma: titok ;)
Hirtelenjében ennyi adat jut eszembe, de persze vannak számokkal nem kifejezhető dolgok. Például, hogy megszerettem Hollandiát. Vagyis inkább Limburgot, mert északabbra még mindig nem jártam. Az itteni emberek kedvesek, barátságosak és segítőkészek. Például amikor egy parkban sétálunk (ahol csak elvétve lézeng pár ember), akkor mindenki köszön a másiknak. Városokban ez persze nem működik, de akkor is olyan jó érzés, hogy az emberek rád mosolyognak.
Az egyik legmeghatározóbb benyomásom Hollandiáról, hogy az időseknek milyen jó dolguk van. Először is szerintem sokkal tovább maradnak aktívak, mint nálunk. Aki még egészséges, az majdnem úgy él, mint a fiatalok, vagyis rendszeresen eljár otthonról, és nem csak a tévét bámulja otthon. Miután nyugdíjba vonulnak, szintén nem tétlenkednek, hanem önkéntes és közösségi munkákat vállalnak. Mindenki keres magának valamit, amiben örömét leli, és amitől hasznosnak érzi magát. Egyszer voltunk egy falusi vásáron, amit a helyi pite témájára alapoztak. Kisebb programokon lehetett részt venni, bemutatták a régi kézműves hagyományokat, volt egy méhészbemutató, és persze sok pite is olcsón. A szervezők egytől-egyig idősek voltak. A nagy nap előtt biztos hetekig-hónapokig szervezkedtek, aznap jól érezték magukat együtt, megismertették a falujukat a turistákkal, és biztos volt egy kis profitjuk is az egészen. Szerintem ez fantasztikus és példaértékű. Tisztában vagyok vele, hogy ez nem működne ugyanígy, ha azon kellene aggódniuk, hogy be tudják-e fizetni a számlákat, de talán át lehetne venni tőlük néhány dolgot, amihez nem kell pénz. Azok az idősek pedig, akik már nem teljesen egészségesek sok segítséget kapnak a közösségtől és az államtól. Van sok idősek otthona és otthoni segítő szolgálat is.
Az is jellemző, hogy majd’ mindenki beszél idegen nyelveket. Mondjuk nehéz is lenne nem beszélni, amikor általános iskolás koruk óta tanulják az angolt. Itt Limburgben sokan beszélnek még németül, hisz nagyon közel a határ. (Meg kell jegyezzem, hogy sokkal többen beszélnek itt jól németül, mint Sopronban.)
Ha már az oktatásról van szó, az is tetszik, hogy mindenkinek részt kell vennie szakmai gyakorlaton. És ez nem olyan, mint az az egy hónap, amit anno nekem kellett csinálnom! Itt tényleg gyakorlatot szereznek a diákok, és az első munkahelyükön nem néznek aztán hülyén, mint aki, eddig csak a tankönyvben olvasott ilyesmiről. Fizetést is kapnak a munkájukért, persze nem valami sokat, de zsebpénznek biztos megteszi. (Azért néha kicsit igazságtalannak érzem, hogy ugyanúgy dolgozik egy gyakornok, mint én, és jóval kevesebb pénzt kap érte, de ezt ők elfogadják. A minimálbér is eltérő 16 és 23 év között, az életkorral növekszik az összeg. )
Most, hogy ennyit áradoztam, jöhetne valami negatív is. Talán az időjárást és az ételeket lehetne megemlíteni. Gyakran esik az eső, fúj a szél (Sopronban is egyébként), de olyan igazi hideg viszont nem volt, mint otthon szokott lenni. Az ételeikkel sincs annyira sok bajom, de időnként úgy érzem egyik-másiknak nincs semmi íze. Persze az is lehet, hogy én vagyok hozzászokva az erősebb fűszerezéshez. Mindenesetre eddig mindig meg lehetett menteni a kaját egy kis vegetával vagy legalábbis sóval-borssal. Ja, csak eszembe jutott még valami negatív. A bürokrácia. Sok helyre csak időponttal lehet menni (háziorvoshoz is!), és a bankban még egy nyavalyás átutalás sem megy olyan egyszerűen. Konkrétan sehogy. Igényeljek formanyomtatványt, amit majd egy héten belül kiküldenek, azt töltsem ki, és majd rá egy hétre meg is történik a tranzakció. Amikor ezt meghallottam, egyből előkerestem az internetbankos papírokat, és aktiváltam a szolgáltatást. Ez bezzeg teljesen flottul működik. Vajon amíg nem volt internet, addig lehetett a bankban is közvetlenül átutalni? Más hivatalokra is jellemző, hogy az emberek nem mennek be személyesen, ha problémájuk van, hanem telefonon vagy neten intézik az ügyeket. Nem lenne ez rossz, de a mit csináljon a szerencsétlen külföldi, ha nem igazán beszéli még a nyelvet?! Legalább a lehetőség lenne meg a személyes kapcsolatfelvételre, de sajnos ez nem adott mindenhol. És némelyik ügyfélszolgálatnak még pofátlanul magas a percdíja is.
Mára egyelőre ennyit, még éjfél előtt szeretném, ha meg is jelenne. Nem szeretném, hogy a végefelé említett negatív dolgok maradjanak meg bennetek, összességében tényleg jó hely ez. Még belinkelek ide egy videoklipet, ez itt most az egyik sláger, a címe Időgép. Nem a szöveg a lényeg, csak olyan vicces a hangzása, gondoltam, hátha valaki másnak is okoz pár kellemes percet. J
